Hajdanán a költők írók nem tréfának voltak,

Nehézségen korokon át ők igazat szóltak,

Történelem nehéz szavát ajkukon hordozták,

Míg tőlük a beszéd jogát is ó elkobozták,

Mégis szólt és zengett szélben magyar ősi rege,

Őskultúránk hagyományunk így élővé teve,

Regös ének korokon át népe tanítója,

Mellettük a krónikások keze mondánk rója,

Régi regék arany szavát idő korrodálja,

Kormeséknek más szemlélet mindig útját állja,

Miért higgyek a történetek hamis vonalának,

Ha hihetek regös ének, krónikánk szavának?

Magyar népem büszke legyél régmúlt tanítókra,

Becsüld őket, tudásukat ne hagyd eltiprókra,

Hajdanán mert költők írók nem tréfának voltak,

Nehézségen korokon át ők igazat szóltak!