Nem a pénz, sem a hatalom,

Hát nem látod, mi az igaz jutalom?

Nézz hát körbe és láss!

Van még rajtad kívül más…

Kíváncsi vagy mi az érték?

A bölcsek ezt nem pénzben mérték…

Nem látod, mert ott van mindig neked,

Nem becsülöd, mert csak úgy adatott neked,

De lásd én megmutatom…

Elédtárom szavakban, te lásd, én adom,

              Egy fa, mely épp virágát bontja…

               Egy kút, mi ivóvizét ontja…

               Egy ember, ki házát építi…

               A jó, mert a lelked szépíti,

Ez az a pont, hol nem hallják már szavam…

Itt érzik úgy: „ közhelyeket beszél, amit mond nem szolgálja javam”,

Tudom, érzem, hogy megfordult bennetek…

Ha nem akartok, nem kell figyelembe vennetek,

Nem vagyok bölcs, se jobb sem nálatok,

De talán, egy kéréssel elétek állhatok,

Kérlek, egy kis időt még szavaimmal töltsetek,

És csak a legvégén bíráljatok, döntsetek.

Egy példán keresztül megértitek tán,

Amit e lélek felétek közvetíteni kíván,

                  Közületek mindenki lát, igaz?

                  Mi van ha azt mondom: Ez a felállás holnap már nem igaz?

                    Egy betegség és többé nincs már…

                    Gondolod: „Rád talán a sötétség vár”

És láss csodát máris min rágódsz?

A szemed épsége miatt aggódsz.

Így nézz egy percre körül…

Még láthatod, hogy a természet örül,

Most nézz rá egy másik emberre…

Ezek után milyen hatást gyakorol a lelkedre?

Ő veled van, szeresd,

Ha bizonytalan vezesd!

Levegő, víz értékét nem mérték,

De a puszta léte érték!