A költőnek jó a kedve,

Dalt írogat révedezve,

Örömét ő ebben leli,

Szívét a vers felemeli,

Van kinek ez ostobaság,

Semmire jó elfoglaltság,

A művésznek másképp való,

Arany a szó használni jó,

Fűzd szavaid koronának,

Díszes fényes napsugárnak,

Ez hoz neked szabadságot,

Így látod te a világot,

A költőnk is eképpen él,

Kritikától sohasem fél,

Nem ír ő más szenvedélyért,

Az alkotás öröméért.